A végén minden jó lesz

Ha most valami nem jó, az azt jelenti, nincsen még vége…

Aki már sok esküvő szervezésében vett részt, annak biztosan nem mondok újat azzal, hogy az elhatározástól az esküvő megkezdésének pillanatáig meglehetősen jól leírható szakaszok ismerhetők fel. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy minden ugyanúgy zajlik mindenkivel a tervezés szakaszában, vannak, akik egy-egy szakasznak újra nekifutnak, van olyan szakasz ami ismétlődik.
Nem akarom lelőni a poént: de a végére tényleg minden jó lesz.

Nézzük hát ezt a négy, jól felismerhető, egymástól elkülönülő szakaszt. Adtam mindegyiknek címet is, hogy később majd visszatérhessünk rá. Nem mindig így emlegetjük ezeket a korszakokat, az avagy-alcímek erre utalnak. Némileg nyersebben, szókimondóbban – de igazából őszintén. (Annyira őszintén, hogy az avagy-címeket esküvőre készülő pároktól loptam, utólagos szíves engedelmükkel.)

1. Az álmodozás időszaka
2. „Kezd elmenni a kedvem az egésztől” (avagy: „Tele van a tököm” korszak)
3. “Oké, engedjük el ezt is” (avagy: „Szarok bele” korszak)
4. Fény az alagút végén korszak

1. Az álmodozás időszaka

Az elhatározást, hogy összeházasodunk tett követte, körülnéztünk az interneten, megkérdeztük a barátainkat és úgy döntöttünk, elmegyünk, beszélünk pár szolgáltatóval vagy egy szervezővel. Az még nem kerül semmibe, elmondjuk neki az álmainkat.
A helikopter drága és zajos, úgyhogy mi egy nagy, amerikai limuzinnal érkezünk. Vagy hintóval, elvégre a kastélyparkjában lesz a szertartás, ahol hófehér galambok százai repülnek fel a virágkölteményekkel dúsan feldíszített nagyterembe. Igazi sztár (sztárok?!) lépnek fel a vacsora alatt, feltétlenül legyen csokiszökőkút (pálinka szökőkút is – veti közbe az ifjú vőlegényjelölt – és naná, igazi tűzijáték is legyen a torta előtt!

Nem sorolom, az emberek kifogyhatatlanok az ötletekből és szeretnék emlékezetessé, különlegessé, egyedülállóvá tenni azt az egyetlen napot, amire kicsit mindenki vár egész életében. Egy álomesküvő kelléklistája oldalakat tölt meg, csak össze kell rendezni azokat. Sok-sok olyan gyönyörű ötlet, ami mielőtt az első árajánlatok megérkeznek, még az álomesküvő kelléklistáján szerepel. Itt még minden rózsaszín és álmokkal, extra helyszínnel és szuper ötletekkel teli.
De később kiderül, hogy mindez mennyibe kerül.
És akkor véget ér az első szakasz.

2. „Kezd elmenni a kedvem az egésztől” /avagy: „Tele van a tököm” korszak/

A következő szakasz némileg a kiábrándulásé: nincs az a pénz, ami minden álmunkat engedi megvalósulni. Az avagy-alcím egy menyasszonytól származik, aki a beérkező árajánlatokat nézve csúnyán kiakadt azon, hogy milyen drága egy esküvő, pláne, mikor egymás után, szépen, jegyzetfüzetbe sorakoztatva látta, mi mindent kell megtenni még ahhoz, hogy eljussanak az igent követő első csókig.

Muszáj tehát beiktatni az újratervezést és tisztázni:
vagy
– egy évvel elhalasztjuk az esküvőt, hogy minden tervünk megvalósuljon és megpróbáljuk előteremteni az ahhoz szükséges pénzt,
vagy
– áttérünk arra, hogy újragondoljuk, szépen módszeresen megtervezzük, és elengedve néhány ötletet, egy igazán szép és emlékezetes esküvőnk legyen.

Sok párral találkozom, akiknél ez a korszak nem olyan fájdalmas, sőt nem is élik meg ennyire szörnyűen ezt a korszakot, de azt tapasztalom, hogy a hozzám érkező párok általában kicsit alulkalkulálnak az árakat illetően és egyszerűbbnek gondolják a szervezés tennivalóit is.
Azért mindenki képes túljutni ezen a szakaszon is és átlépni a következőbe.

3. “Oké, engedjük el ezt is” /avagy: „Szarok bele” korszak/

Az esküvői készülődésnek a most induló korszaka az elengedésről szól, és ez nem azt jelenti, hogy minden álmunk meghiúsul, hanem azt, hogy visszatérünk a realitásokhoz és megvalósítjuk azt, amire képesek vagyunk és arra koncentrálunk, ami a legfontosabb: hogy a mi esküvőnk legyen, igazán a miénk, – nem celebektől lopott, feltűnősködő szenzációhajhász esemény, hanem csakis a mi szerelmünk kiteljesedésének napjáról szóljon.

Áthúzunk tehát pár tételt a listán, és szépen rájövünk, hogy emlékezetes esküvőnk lesz a hollywoodi filmekben látott csilivili amerikai külsőségek, „nagy durranások” nélkül is.
Ebben a szakaszban sokszor elhangzik – ok, ezt engedjük el!

Lehet, hogy most ez úgy tűnik, mint amikor a menyasszony és a vőlegény hatalmasat csalódik – olyan ez, mintha egy kaliforniai álomút helyet beérnénk egy hátizsákos kirándulással a pesti rakpartra, pedig nem így van. A legfontosabb dolgok megmaradnak, mert alapvetően mégiscsak arról kell szólnia egy esküvőnek, hogy
– két ember esküt tesz, hogy egymás mellett, egymással és egymásért akarnak élni ezentúl
– a család és a legjobb barátok együtt vannak és eltöltenek egymással egy nagyszerű estét
– a két család, a menyasszony és vőlegény szülei egy családdá válnak.
– Na és ne felejtsük el: jókat lehet enni, inni, szuper zene szól és mindenki jól érzi magát.

Mi másra lenne szükség ahhoz, hogy öröm legyen majd emlékezni erre a napra? Most már át is léphetünk tehát az utolsó szakaszba, hiszen valami világít ott a távolban:

4. Fény az alagút végén korszak

Tapasztalataim azt mutatják, hogy nagyon vegyes a kép, milyen módon és mennyit segítenek a család és a barátok. Volt olyan pár, amelyik mindent önállóan intézett, de volt olyan is, amelyiknek arany élete volt, mert ha kigondoltak valami, hárman rohantak, hogy a föld alól is előkerítsék azt, amit kértek.

De akár így, akár úgy az utolsó héten már izgatott üzenetek érkeztek barátoktól, rokonoktól és rengetegen jelezték: alig várják az esküvő napját és arra készülnek, hogy nagyszerű napot töltenek együtt. Igen, az utolsó hétre eltűnnek a kötözködő, ugrató megjegyzések, elfogynak a kifogások és minden készen van ahhoz, hogy az esküvő boldog pillanatokat hozzon és a szerelemről, a családról, a barátokról szóljon.
Még akkor is, ha az utolsó napokban mindig akad egy-két legyőzendő nehézség, apró probléma, idegeskedés.
Addigra mi, együtt! már fel vagyunk vértezve: mosolyogva jutunk túl rajtuk.

Némi összegzés, vagy nevezzük záró gondolatnak

Az esküvő szervezése néha könnyű és mulatságos folyamat, máskor vannak nehézségek is. Van, hogy nehezen indul, olyankor a szervezés fentebb tudományosan leírt 😊 szakaszai nem mindig pontosan ilyenek.
De én végig ügyelek arra, hogy minden zökkenő nélkül történjenek az események, gördülékenyen, könnyedén és nem erőltetve egymás után.
Olykor azért is érdemes elengedni dolgokat mert ami nehezen megvalósítható, az később zűrt okozhat. Amire tényleg szükség van, az könnyen összejön. A jó út az, amin gond nélkül végig lehet menni.
Ehhez ajánlom én is a segítségemet.

Ha még nem olvastátok, itt egy kis lista a tökéletes esküvőről
Amennyiben ajánlatot kértek tőlem, kérlek kattints ide